2026.05.19 élménybeszámoló a zarándoklat egy kis szakaszáról (szakaszok 2.)

Élménybeszámoló a 2026. május 9-ei Élő Rózsafüzér egy kis szakaszáról 

 Idén a Csillaghegy és Fót közötti szakaszon zarándokoltam az újpesti Egek Királynéja templomig. Azért ilyen röviden, mert mostanában nem tudok sokat gyalogolni. 

 Vágytam egy imádkozós, éneklős, kereszténységünket a világnak megmutató élményre (?) programra (?) cselekedetre (?). Milyen nehéz kategorizálni a zarándoklatot! Röviden csak saját magával tudom meghatározni: a zarándoklat az zarándoklat. 

 Körülbelül 15-en indultunk el Csillaghegyről Rómaifürdő irányába, a szokásos menetben: elől a kereszt, majd a zászló, a hangosító és mellette az előimádkozó. Hogy én ezt mennyire szeretem! És hogy hiányzott már! A Rózsafüzért imádkozva és közbe-közbe énekelve menni, mit menni: lebegve vonulni boldogan. Hogy most itt van velem az Úr, és én itt vagyok vele, és itt vannak a többiek is, akik a testvéreim. 

 Rómaifürdő szép templomában megpihentünk, és megcsodáltuk a gyönyörű templomkertet. Hiába, ahol szeretettel és hozzáértéssel gondoskodnak a növényekről (bármiről), ott csodák születnek! 

 Innen a Pók utcai lakótelepen át folytattuk az utat, ahol az Élő Rózsafüzér szórólapjait osztottuk a kíváncsian nézelődőknek. Nagy örömömre csak elvétve, páran utasították vissza, sőt még nagyobb örömömre, egy babakocsis, fiatal anyuka Dícsértesssék a Jézus Krisztus-sal köszönte meg. Lehet, hogy jövőre Ők is csatlakoznak? 

 Hamarosan az Újpesti vasúti hídon jártunk, ahol megálltunk, és meghallgattuk, magunkban visszhangoztuk a városáldást. Nekem könny szökött a szemembe, sírás fojtogatott, hiszen „itt voltak velem” a lányomék, az Ő és az én barátaim, rokonaink, kollégák, akik itt élnek, és akár nem is hívők. Meghatott, hogy Béla atya Őket is megáldja. 

 Újpest forgatagában már kicsit fellazult a menet: forgalmi lámpákon kellett egyszerre és gyorsan átmenni, kutyásokat, babakocsisokat, járókelőket kerülgetni, átvágni a piaci forgatagon. Megérkezni az újpesti templomhoz nekem a kis szakaszom lezárását jelentette. Sajnáltam, hogy a templomot zárva találtuk, jó lett volna bent elmondani az utolsó tizedet! Nagyon hálás vagyok a szervezőknek, a káposztásmegyeri közösség tagjainak, mert úgy vélem, Ők voltak a vezetőink. Ez egy testvéri cselekedet a közösség, a zarándokok számára. Isten tartsa meg Őket egészségben és lelkesedésben, és adjon nekik méltó utánpótlást a szervezésben! Én megkaptam azt, amire számítottam, amit egy zarándoklat ad: imádságos jelenlétet, lelki felfrissülést, amiért hálás vagyok a Jóistennek! 

 Budakalász, 2026. május 19. 

 dr. Osvay Viktória

 

   újpesti Egek Királynéja